Ez a vírus okozhatja a rejtélyes gyermekbénulás-szerű betegséget, amely megbénít néhány gyermeket
Az AFM más vizsgálataihoz hasonlóan Wilson és csapata közvetlenül tesztelte az AFM-es betegek gerincfolyadékát, és ismét nem találtak enterovírusra utaló jeleket.
Ezért úgy döntöttek, hogy más megközelítést alkalmaznak. A kutatók a VirScan nevű technológiát használták a betegek gerincfolyadékának elemzésére – nem a vírusra, hanem a vírus által kiválthatott immunválasz jeleire. A csapat közel 500 000 kis vegyülethez, úgynevezett peptidekhez kötött vírusokat hozott létre, amelyek több mint 3000 különböző víruson találhatók, amelyekről ismert, hogy a kullancstól az emberig mindenféle szervezetet megfertőznek.
A tudósok ezután ezeket a fehérjéket 42 AFM-ben szenvedő gyermektől és 58 más neurológiai betegségben szenvedő embertől nyert gerincfolyadéknak tették ki. Ha a gerincfolyadék olyan antitesteket tartalmazott, amelyek valamelyik fehérjéhez kötődtek, az valószínűleg azt jelentette, hogy az immunrendszer korábban létrehozta ezt az antitestet az adott fehérjét tartalmazó vírus leküzdésére.
A csapat megállapította, hogy az AFM-ben szenvedő betegek 70%-ának gerincfolyadéka enterovírusok elleni antitesteket tartalmazott. Mi több, a nem AFM-ben szenvedő neurológiai betegségben szenvedő betegek kevesebb mint 7%-a rendelkezett szintén ezekkel az enterovírusok elleni antitestekkel. Az AFM-es betegeknél a kutatók egyetlen más, általuk vizsgált vírus ellen sem találtak antitesteket.
“Ennek a tanulmánynak nemcsak az az erőssége, hogy mit találtak, hanem az is, hogy mit nem találtak” – mondta a közleményben Dr. Joe DeRisi társszerző, az UCSF biokémia és biofizika professzora. “Az enterovírus antitestek voltak az egyetlenek, amelyek feldúsultak az AFM betegeknél.”
Ez a tanulmány “megerősíti azt, amire az emberek már egy ideje gondolnak” – mondta Adalja. “Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy bizonyítsuk az enterovírusok, mint az AFM-ért felelős fertőző ágensek okozati összefüggéseit.”
Mégis nem ok-okozati összefüggésről van szó, és sok kérdés marad, például, hogy a vírusok mely konkrét törzsei okozhatják a betegséget, és hogy az AFM-nek több oka is lehet-e, mondta Adalja. “Ez remélhetőleg ösztönözni fogja a kutatást nemcsak arra, hogy kitöltsük a kirakós játék hiányzó darabjait, hanem arra is, hogy elgondolkodjunk azon, hogy oltani kellene-e más enterovírusok ellen”, ahogyan a gyermekbénulást okozó enterovírus ellen is oltunk – tette hozzá.
A tanulmány ma (október 21-én) jelent meg a Nature Medicine című folyóiratban.
- 27 pusztító fertőző betegség
- 10 bizarr betegség, amit a szabadban kaphatsz el
- 5 legijesztőbb betegségkitörés az elmúlt évszázadban
Előzőleg a Live Science-en jelent meg.
Újabb hírek